Keresés:
Műhely

Üdvözöljük a Műhelyben


A Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Nem akar mást, nem akar többet, mint segítséget nyújtani azok személyiségének teljesebbé formálásához, akik kíváncsiak önmagukra, kíváncsiak a világra, s a szellemi életet nélkülözhetetlennek gondolják mindennapjaikban. A Műhely a létezés sokszínűségét hangsúlyozza, megmutatva azt, hogy bizonyos kérdések időtlenek és helytől függetlenek, egy több száz éve élt filozófus megerősítést adhat mai vívódásainkban, vagy a miénktől eltérő kultúrákban is választ kaphatunk kétségeinkre. Ezért tartjuk fontosnak a sokféle szemlélet együttes jelenlétét, a műfaji sokoldalúságot, hajdani és mai gondolkodók egymásmellettiségét, legyenek akár magyarok vagy más nemzetek képviselői.

Aktuális szám




Mo Yan: Az éneklő fal (Salát Gergely fordítása) · Salát Gergely: Mo Yan, a kínai Nobel-díjas · Tolnai Ottó: A kis kínai · Zombory Klára: Yu Hua · Yu Hua: Kína tíz szóban (részlet) – Olvasás (Zombory Klára fordítása) · Yu Hua: Két ember történelme (Nagy Mariann fordítása) · Salát Gergely: Yang Lian és a homályos költészet · Yang Lian: Sötétségek (Salát Gergely fordítása) · Zombory Klára: Liu Zhenyun · Liu Zhenyun: Én nem vagyok Pan Jinlian – regényrészlet (Zombory Klára fordítása) · Csibra Zsuzsanna: Zhai Yongming – Egy kortárs kínai költőnő · Zhai Yongming: Éjféli ítélet (Csibra Zsuzsanna fordítása) · Kozjek-Gulyás Anett: A hagyományos individualista értékek Kínában · Kalmár Éva: Kína: hagyomány, történelem, fantasztikum · Mo Yan: Csu-föld Mindenható Királya és a háború (Kalmár Éva fordítása) · Fajcsák Györgyi: Kis kínai bestiárium– Kínai démonűzők és bajelhárítók · Gulyás Csenge: A Történetíró feljegyzései című történeti műről · Egy bérgyilkos története – Részlet (Gulyás Csenge fordítása) · Ormai-Tóth Andrea Judit: A klasszikus kínai krimiirodalomról · Három gong’an (Ormai-Tóth Andrea Judit fordításai) · Csongor Barnabás: Aranylótusz, meg a többiek (Szép asszonyok egy gazdag házban) · Szép asszonyok egy gazdag házban – A tizedik fejezet, amelyben Vu Szung cirkáló hadnagyból fegyenc, száműzött lesz, míg a Lótuszpavilonban vigadnak a hölgyek (Csongor Barnabás fordítása) · Sári László: A kínai kozmokrátor – „Sokfelé szeretnék én megkapaszkodni” – Nyugati utazás avagy a majomkirály története  · Juhász Ottó: Alt hangok a kínai költészetben · Várnai András: Kína arculata a felvilágosodás gondolkodóinak tükrében · Hartyándi Mátyás: A Zhou-kori bölcselet karaktere · P. Szabó Sándor: Az önfejlesztés filozófiája – A belső művelése című ókori kínai értekezés · A belső művelése (P. Szabó Sándor fordítása) · Illusztrációk: A Hopp Ferenc Ázsia Művészeti Múzeum anyagából

Idézetek


Egyedül csak Kína tudott az ókori civilizációk közül folyamatosan fennmaradni a modern korig, s éppen azért, mert az a társadalomszerveződési ideál, az az erkölcsi normarendszer, amely legalább kétezer évvel ezelőtt alakult ki, mindvégig összetartotta a hatalmas birodalmat, a stabilitás, a társadalmi béke és harmónia mindig fontosabb volt a fel-feltörő megújulási törekvéseknél, igaz, ezek némely elemét időről-időre mégis beépítették a hagyomány szilárd falába.
Kalmár Éva


A jangista szemlélet a háborúskodás következményeiből indult ki. Úgy látta, hogy a külsődleges dolgok, mint hírnév, státusz vagy hatalom ártanak az embernek. Ettől, és a szertartásos műviségétől tartva valós állapotában, eredeti hajlamait nem elnyomva akarta megőrizni az embert. A személyközi kapcsolatok alapja a valódiság kell, hogy legyen, nem pedig valamiféle elvont elv. Mások kiválósága, valamint a holtak emléke helyett pedig a még élő, égi eredetű hajlamainkat kell megőriznünk, nem szabad azokat feladnunk.
Hartyándi Mátyás