Keresés:
Műhely

Gondolatok


2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990


1992

  „A magasságba (is) éppúgy bele lehet zuhanni, mint a mélységbe.”
Friedrich Hölderlin (Weiss János fordítása)

„Az eredetiség számomra bensőségességet jelent, a szív és a szellem mélységét.”
Friedrich Hölderlin (Weiss János fordítása)

„Jog úgy keletkezik, hogy valaki mással szemben saját nevében valóságos hatalmas gyakorol, s a másik ehhez a hatalomigényhez igazodik.”
Báthori Csaba

„A megértést nem az ember produkálja, ellenkezőleg: a megértés hívja elő az emberben azt, ami lényege.”
Eisemann György

„Kazinczy, aki mindig is átérezte az egyetemes és nemzeti kultúra konfliktusait és egész munkásságával föloldásokra törekedett, aki elevenen megőrizte ifjúkora jozefinista indíttatásának emlékét, aki visszariadt a párducos-kacagányos historizálástól és a kulturális egyszólamúságtól – a minőségelvűek, az építkezni és korrigálni akarók szemében évtizedek múltán is követendő példaként tűnhetett föl.”
Fábri Anna

„Minden pillanatban vonakodunk meghallgatni az ártatlant, akit magunkban hordozunk. Megakadályozzuk a gyermeket, aki bennünk lakozik, és szakadatlanul első ízben akar ránézni a világra. Ha kérdez, visszautasítjuk kíváncsiságát: minthogy határtalan, gyermetegnek bélyegezzük azzal az ürüggyel, hogy iskolába jártunk, ahol megtanultuk, hogy minden dolognak létezik tudománya, csak böngésznünk kell benne.”
Paul Valéry (Báthori Csaba fordítása)

„Aki csupán azt az egyszerű síremléket ismeri a Kerepesi temetőben, amelyen megindítóan régies írásmóddal áll a felirat: Vörösmarty Mihál, aligha képzeli, milyen hatalmas tömeg, milyen meghatott ünnepélyesség kísérte ide az elhunytat végig a városon.”
Fábri Anna

„Még a legutolsó sámánnal is hitközösséget vállaltam volna, csak ne kelljen lemondanom titkos meggyőződésemről, hogy azért nem látom magam az örökkévalóságban, mert nem tudok kitekinteni az életet süket falként övező földi idő mögül.”
Vladimir Nabokov (Bratka László fordítása)

„Az igazság keresése még csak az első állomást az igazság megtalálásának művében. A keresés után jön a felismerés, hogy az Igazság szintúgy keresi a keresőt…”
Bakos József

„Aki azt merészeli mondani, hogy Platón kevesebbet tudott, mint Hegel, fel se fogta: miről beszél.”
Juhász-Nagy Pál

„Egy térség gazdasági, társadalmi elemzéséhez elengedhetetlenül szükséges a térségen belülre és a térségen kívülre mutató kapcsolatok feltárása. Különösen fontos ez a vizsgálat egy olyan esetben, ahol az utóbbi évek, évtized folyamata ellentétes a korábban lejátszódókkal, ahol a földrajzi helyzet az utóbbi években felértékelődött, ezért a regionális kapcsolatrendszer napjainkban formálódik újjá.”
Szörényiné dr. Kukorelli Irén

„Az élet minden fontosabb ügyében ugyanolyan türelemre van szükségünk, mint a vajúdó anyának. Mindennek, ami él és vajúdik bennünk, megvan a maga ideje, amit akaratunk nem befolyásolhat. A lélek és az emberi kapcsolatok koraszülései cseppet sem veszélytelenebbek, mint a testi koraszülés.”
Ferdinand Ebner (Mártonffy Marcell fordítása)

„A metafora áthatja mindennapi életünket; nemcsak a nyelvet, hanem gondolkodásunkat és cselekvéseinket is. Mindennapi fogalmi rendszerünk, melynek segítségével gondolkodunk és cselekszünk, alapvetően metaforikus természetű.”
Mark Johnson–George Lakoff (Kövecses Zoltán fordítása)

„Szinte nem is lehet kétszer azonos módon visszaemlékezni ugyanarra a dologra. Emlékeink és velük együtt énképünk is állandóan módosulnak, újraértelmeződnek.”
Magyari Nándor László

„Nagyon hamar jutottunk arra a kérdésre, vajon nem kellene-e a világ fizikusaival olyan megegyezésre jutni, hogy nem hajlandók bombát építeni, vagy legalábbis vonakodnak annak megvalósításával… Soha nem állítottam, hogy mi valaha is elhatároztuk volna, hogy a bomba építését megakadályozzuk. Nem így volt. Mindig is azt mondtam, hogy boldogok voltunk, amikor láttuk, hogy mi nem vagyunk képesek megcsinálni.”
Carl Friedrich von Weizsäcker (Balogh Vilmos Szilárd fordítása)

„Halász Gábor: irtózatos hatás! Elnyom! Hülye vagyok mellette. Neki köszönöm gesztusaimat, gondolataimat, világnézetemet: de ellentétben vagyunk, mert csak egy-egy megjegyzését rágom-túlzom magamban naggyá: mikor azt hiszem, hogy őt utánozom, felháborodik (diszkrét irónia-cinizmus), hogy ez nem ő-i gondolat…”
Szentkuthy Miklós

„A szimbólumot és a jelentést tartsd emlékezetben, és a nagy boldogsággal azonossá vált lelkedet az üresség közepén helyezd egyhelyűségbe! Ha abból felserkensz, mindent, mi megjelent, szemléld úgy, mint isteni testet, sőt méginkább, mint saját lelkedet, mely a boldog-üresség bölcsességének isten-testében jelent meg.”
Je-Sesz-Rgjal-Mchan (Kovács Lajos fordítása)

„Teliholdkor megjelentek az istenségek. Éppen a szokásos hálaadó szertartást végeztem. Arcuk örült. Ebből tudtam, hogy az általuk végrehajtott rontás az ellenség megsemmisítésére sikerrel járt.”
Milarépa (Somlai György fordítása)

„A Tíz Erő birtoklásának fénye szerfelett ragyog és tündöklik, a napf énye elhomályosul és a nappalok és éjszakák különbsége elmosódik. Akkor a világbeliek a napszakokat a reggeli és esti madarak és a virágok nyílása révén ismerik fel.”
Maitréja (Kelényi Béla fordítása)

„Mikor a Dalami Láma meghal, kutatás indul a gyermek után, akinek teste befogadta a szellemét. Jelek, próféciák segítenek a megtalálásában. S ha rálelnek, nem vakhit bizonyítja azonosságát. Nehéz próbákon kell átesnie, amelyek minden kétség nélkül bizonyítják identitását, léte folyamatosságát.”
Szepes Mária

„A poéták meglátják a méltánytalanságot – sohasem ott, ahol az nem létezik – hanem igen gyakran ott, ahol a nem poétikus számára semmiféle méltánytalanság se látható.”
Edgar Allan Poe (Molnár Zoltán fordítása)

„Adorno szerint Bartókl a radikális korszakban is jelenlevő népzenei mozzanatok áttörésének áldozatává vált. Bartók kísérlete Adorno számára kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a népzenét alapanyagként nem lehet tartósan kezelni.”
Weiss János

„Ó, világ Kedves Dolgai, jöjjetek: at home. Meg vagytok híva egytől egyig. Jól megleszünk, de esküszöm, kicsit passzívak vagytok még, viszont szörnyen kedvesek, és örömmel ragadok meg minden alkalmat, hogy beszéljek veletek. Légy üdvöz, drága vendégseregem!”
Szentkuthy Miklós

„A vers kísérlet arra, hogy visszatalálj önmagadhoz, felismerd önmagad, emlékezz önmagadra; az újraszületés öröme.”
Charles Simic (Lengyel Gyula fordítása)

„Az elbeszélés felületén megcsillan egy titokzatos fényfolt, amelynek eredetét a gazdag jelképrendszer szabad szemmel alig kivehető fókuszában kell keresnünk. Ott, ahol áttetszővé válik a jelentések sűrű szövete s ahol az írói munkálkodás csöndes háttérsugárzásaként az élő Ige ad hírt magáról.”
Mártonffy Marcell

„Mindehhez még hozzátehető, hogy közönséges állapotában maga az ember sem rendelkezik szellemével, de mivel pszichéjével, és azon belül is önazonosító képességével (ön-tudat!) több-kevesebb mértékben rendelkezik, lehetősége van arra, hogy rendelkezzen szellemével is, hogy birtokába kerítse szellemét oly módon, hogy hagyja magát a szellem által birtokba venni.”
Buji Ferenc

„A modern tudomány beleszövődik a társadalomba, a nyilvánosság jóakaratára és anyagi támogatására kell szorítkoznia. Ezen a helyen azonban nem szabad becsapni magunkat: a társadalomnak a tudomány iránti szimpátiája egyáltalán nem magától értetődő.”
Hans Mohr (Balogh Vilmos Szilárd fordítása)

„A világ » elsötétülésének« tapasztalata az eldologiasodás-elmélet elmélyítését követelte. Adorno és Horkheimer így Lukács koncepcióját végül egy civilizációtörténeti hanyatlástendenciává radikalizálták. A civilizációtörténeti hanyatlás legmélyebb gyökerei Adornonál és Horkheimernél az árutermelés kategóriarendszere mögött meghúzódó azonosító gondolkodásba nyúlnak le. „A felvilágosodás dialektikája” így – Habermas szerint – a lukácsi társadalomelméleti orientációval szemben újra a tudatfilozófiai beállítottságot eleveníti fel… a kritika bázisának meghatározása helyett azt sugallja, hogy a megbékülés állapotát az ember és a természet harmóniája alkotná; s ezt az állapotot a szerzők a mimézis kategóriájával ragadják meg.”
Weiss János

„Ám a máig tartó pár ezer év alatt nem jött rá senki, hát még az akkori idők népe, hogy a szertartások és a zene értelme azzal világosodott meg, az emberi kötelékek az által keletkeztek, hogy minden család maga harcolt, mindenki maga volt katona! A szent emberek mindent elkövettek a népsokaság jóra buzdításában. Ám amire rá lehetett venni a népet, hogy kövesse, az a kútföldek voltak, amire azonban nem lehetett megtanítani, az a hat művészet lényege volt, a gyermeki szeretet, az idősebbek tisztelete, a hűség, a megbízhatóság.”
Li Cse (Csongor Barnabás fordítása)

„Hiszen miközben ennyire panaszkodnak a sorsukra, csak növelik boldogtalanságukat, eleve megfosztják magukat a mosolygás reményétől, s még gyomorfájásuk is fokozódik. Ha volna egy barátjuk s az keserűen panaszkodnék minden dologra, semmi kétség, iparkodnának megnyugtatni őt s más színben ecsetelni neki a világot. Miért ne lehetnének egyszer saját maguk számára ilyen becses barátok? Igenis, komolyan mondom: szeretnünk kell egy kicsit saját magunkat, jónak kell lennünk saját magunkhoz.”
Alain (Báthori Csaba fordítása)

„Amikor 1853-ban az ifjú Ferenc József Pestre érkezett, a szomorú város képét elhomályosította az ünneplés, a fényes kivilágítás, a pompás díszelőadás, a virágeső. De azért nem tüntette el. A korabeli élet – mint ahogy az irodalom is megörökítette – álcás, kosztümös élet volt.”
Fábri Anna

„Megjelent az a veszély, hogy az individuum szenvedése és halála a maga meztelen értelmetlenségében váljék láthatóvá – végső tényként egy tényhitre beállított korban. Az individuális életformák elvei közötti ellentmondás (a társadalmi keretek között töretlenül gyarapodó individuális boldogság és az individuumok valóságos helyzetének kilátásai között húzódó ellentmondás) elmélyülésével a filozófia, és különösen a társadalomfilozófia számára egyre sürgetőbbé vált, hogy felelevenítse a Hegel által meghatározott magasztos funkcióját…”
Max Horkheimer (Weiss János fordítása)

„Ilyen módon az evolúciós ismeretelmélet nem a filozófiai ismeretelmélet »konkurens vállalkozása«-ként értendő. Mint már említettük, az evolúciós ismeretelmélet az emberi megismerésnek, illetve megismerő képességnek a származástörténeti előfeltételeivel foglalkozik. Magától értetődően jut el ezáltal az evolúciós ismeretelmélet a megismerés fogalmának a relativizálódásához; ugyanis tartalma szerint ez a fogalom az ember biológiai és szociokulturális evolúciójával hozható kapcsolatba. Ilyen módon teremthet az evolúciós ismeretelmélet szélesebb alapot a »tiszta«, filozófiai ismeretelmélet számára.”
Franz M. Wuketits (Balogh Vilmos Szilárd fordítása)